A Magyarországon forgalmazott ásványvizek, üdítők és sörök piacát igyekszik rendezni az a törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-frakció támogatásával nyújtott be a Parlamentnek Kósa Lajos. A Fidesz alelnöke erről szombaton beszélt Debrecenben sajtótájékoztatón.
„Annyit szeretnénk elérni, hogy Magyarország olyan ország legyen a fogyasztói kínálat szempontjából, mint Németország, Csehország, Szlovákia, vagy éppen Ausztria: ha van valahol kis kézműves gyártó, az a helyi piacra, vagy az országos piacra el tudjon jutni” a termékével.
A jogszabállyal azt akarják elérni, hogy a magyar fogyasztónak legyen lehetősége a nagy multik sörén kívül a kisebb gyártók söreit is választani – tette hozzá.
Kósa Lajos a jelenlegi hazai gyakorlatról azt mondta, a forgalmazókkal és a rendezvényszervezőkkel a nagy gyártók kizárólagossági szerződést kötnek, gyakorlatilag fizetnek azért, hogy a forgalmazók kizárólag csak az ő termékeit árusítsák.
Az általa benyújtott módosító javaslat arról szól, hogy kizárólagos szerződést kötni a forgalmazókkal ezentúl tilos, aki ilyet köt, az a szerződés semmis – nyomatékosította a fideszes országgyűlési képviselő.
Hozzátette:
szeretné elérni, hogy ezzel lehetővé váljon, hogy a kistermelők, a kézműves terméket előállítók is odaférjenek a magyar piachoz.
Szeretné elérni továbbá, amit 2015-ben a nagy gyártókkal a versenyhivatal már egyszer leegyeztetett, hogy legyen egy olyan piacnyitás, ami lehetővé teszi, hogy a helyi kisszériás termelők az egész piac 20 százalékát el tudják érni,
80 százalék pedig megmarad a multiknak
– magyarázta a kormánypárti politikus.
„Nem kiszorítani, nem elüldözni akarom a multikat, csak szeretném azt a helyzetet Magyarországon is megvalósítani, ami más országokban ma már gyakorlat” – tette hozzá megjegyezve: ez növeli a kínálatot, erősíti a minőségi versenyt,az árversenyt, ugyanakkor „senkit nem fojt meg.”
Kósa Lajos a jelenlegi helyzetet illusztrálva azt mondta, Magyarországon a teljes sörpiac évi forgalma 166 milliárd forint, aminek
a „három nagy” vitte el a 94,5 százalékát, összesen 160 milliárd forintot.
Ugyanakkor a fennmaradó 6 milliárdot sem a magyar kistermelők vitték el, hanem ebből hármat azok a brandek, amelyeket a nagy gyártók importáltak Magyarországra.
Kósa Lajos szerint ugyanez a helyzet az üdítőitalok és az ásványvizek piacán is.
A politikus megismételte: a törvényjavaslata arra irányul, hogy egyrészt tilos legyen kizárólagossági szerződést kötni, másrészt olyan szerződést, ami a kis gyártók kiszorítását lehetővé tevő előnyökhöz juttatja a nagy gyártókat.
A javaslatot támogatta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, hétfőn lesz a tervezet vitája, és kedden szavaznak róla – mondta Kósa Lajos Debrecenben.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
Futótűzként terjednek az ukrán médiában a magyar miniszterelnök szavai.
A hazai bolti forgalom érdemi részét a magyar szereplők bonyolították 2024-ben.
A cél szentesíti az eszközt.
Új szintre lépett a felelős gazdálkodás.
Túlságosan is óvatosak a cégek, nem mernek beruházni, ezért is kellett közbelépnie a kormányzatnak és elindítania több ösztönző programot. Ezeknek pedig már most látszik a hatása .
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
